A kulturális és eseményturizmusra rendszerint a városok és falvak belterületei alkalmasak, különösképpen azok a települések, amelyek gazdag épített és kulturális örökséggel rendelkeznek, de ide sorolhatók a bizonyos rendszerességgel megrendezett kulturális, szórakoztató és sportesemények helyszínei is.
Csíkszereda (Miercurea Ciuc, Szeklerburg). 1968-tól Hargita megye székhelye, 1971 júliusától pedig municípiuma, hozzátartozik Csiba, Hargitafürdő és Zsögödfürdő. A város a Csíki-medence középső részén települt. A várostest az Olt bal partján alakult ki. Jégpalotája és a sutai síugrósánc Csíkszeredát az erdélyi télisportok (gyorskorcsolya, sí, jégkorong) jelentős központjává avatta. Erdély egyik hidegpólusa. Igen gyakori a hőmérsékleti megfordítottság (inverzió) és a ködképződés. A csíki sör (Bere Ciuc) országszerte ismert. Az 1623–1631 között neoreneszánsz stílusban épült Mikó-vár Csíkszereda legjelentősebb műemléke és történelmi nevezetessége, ma a Csíki Székely Múzeum otthona. A vár mögötti kertben 1969-ben Falumúzeumot létesítettek, a tájházak és székely kapuk a Csíki-medence jellegzetes népi építészetét képviselik. A Csíki Székely Múzeum kiállításai: helytörténeti, természetrajzi, népi mesterségek, könyvművészeti, egyházművészeti és időszaki kiállítások. A megyei könyvtár történelmi könyvrészlege és a dokumentációs könyvtár is a várban kapott helyet. A várudvar régizene fesztiváloknak és más művelődési rendezvényeknek ad otthont. A vár bejárata előtti kis parkban balra Petőfi Sándor, jobbra Nicolae Bălcescu bronzszobra látható. Egykori vármegyeháza (a mai Polgármesteri Hivatal épülete, Városháza, műemlék) 1886-ban épült eklektikus stílusban. Törvényszék épülete 1892-ben épült, eklektikus stílusban. Az egykori Főtörvényszék épülete (a mai fül-orr-gége és fizioterápia szakosztályok épülete, műemlék) 1786-ban épült, klasszicizáló stílusban. Az ortodox templom műemlék, 1929–1935 között épült neobizánci stílusban. 1994-től ortodox egyházkerületi székhely, majd a Csík–Kovásznai Ortodox Püspökség székhelye lett. 1998. március 15-én leplezték le a csíkszentgyörgyi származású, legendás hírű székely ezredes, Gál Sándor bronz mellszobrát. A Római katolikus plébániatemplom 1758-ban épült barokk stílusban. Az új római katolikus templomot 2003. október 19-én szentelték fel, Makovecz Imre alkotása. A Márton Áron Főgimnázium 1909–1911-ben épült, szecessziós stílusban. 1997-ben leplezték le Márton Áron püspök (1896–1980) mellszobrát.
Csíkszeredai fürdő, szénsavtartalmú borvízfürdő, három nyitott strandfürdő medencéje van, 21–22 C° vizzel. A fürdő régi neve Katalin-fürdő vagy Helwigh-fürdő.
Csíksomlyó (Şumuleu-Ciuc, Schomlenberg). Csíksomlyó Erdély leghíresebb búcsújáróhelye, műemlék-együttese egyedülálló, melynek egyedi értéke a Mária-szobor. A Csodatevő Mária szobor, vagy a „Könnyező Madonna” – Nap asszonya a 16. századi egyházművészet remeke. A hársfából faragott kegyszobor, amely a Szűz Anyát ábrázolja kisded Jézussal, aranyozott fakoronával a fején. Reneszánsz stílusú, 16. században készült és a világon ismert kegyszobrok közül a legnagyobb (227 cm). Az első templomot az obszerváns ferencesek építették, gótikus stílusban, 1442–48-ban. A csúcsíves kolostortemplom 1802-ig állott fenn, amikor lebontották és helyébe felépült a ma is látható díszes barokk templom. Az épület 1825-ben került tető alá, véglegesen 1876-ban fejezték be. A Ferenc-rendi kolostor (klastrom, zárda) 1733–1779 között épült kerengővel, belső udvarral. Itt látható Kájoni János (1629–1687) rendházfőnök mellszobra. A kolostor híressége a Ferences könyvtár. Nepomuki Szent János-kápolna a kegytemplom és zárda előtti tér bal oldalán, 1767-ben épült.
Csíksomlyó közel 550 éve Csíkszék szellemiségének központja, országos hírű zarándokhely, búcsújáró hely. „Róma után a legszentebb hely Csíksomlyó” – vallják a gyimesi csángók. A fehérbe öltözött gyimesiek (a „fehér keresztalja”) azért indultak a csodatevő Szűz Máriához, Babba Máriához, hogy üdvösséget nyerjenek. Csíksomlyót 1670-től a színvonalas műkedvelő diákszínjátszás és az írásbeliség helyi központjaként ismerték. A csíksomlyói cinkláda, melyet 1945-ben falaztak el a szerzetesi könyvtár legértékesebb darabjaival, mintegy 140 könyvet tartalmazott, köztük Kájoni Jánosnak öt kéziratát. Csíksomlyói misztériumok a csíksomlyói Ferenc-rendi kolostor egyik kéziratos kötetében fennmaradt 47 magyar és egy latin nyelvű 18. századi dráma. A Kájoni–kódex különleges, kéziratos zenegyűjtemény, melyet 1634-ben kezdték írni. A pünkösdi búcsú Erdély hittételének hatalmas népünnepélye.
Csíkzsögöd (Jigodin) Zsögödfürdővel együtt 1930-ban egyesült Csíkszeredával. Neve szorosan összefügg Nagy Imre (1893–1976), a híres székely festőművész munkásságával, akinek nevét Zsögöd főutcája is viseli. Nagy Imre képtár 1973-ban épült a festőművész képeinek kiállítására, a több ezer darabot tartalmazó hagyatékának őrzésére szolgál. Közel 6000 alkotását hagyta a városra. Nagy szülőháza a képtár melletti egyszerű fatornácos parasztház. A festőművész hamvait az itt látható műterem külső falában helyezték el 1976 augusztusában.
Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc, Oderhellen)
A Székelyudvarhelyre látogatók általában nagyra értékelik a város épített örökségét és motivációjukban a kultúra megismerése előkelő helyen áll.
Jelentősebb látnivalók a Főtér és környezete, a Múzeum, a barokk templomok, a köztéri műalkotások, emlékpark. A Jézus-kápolna (Jézus Szíve-kápolna, Szentszív-kápolna), feltehetően falusi plebániatemplomnak épített, a négylevelű lóhere alakjára emlékeztető kápolna, a románkori rotunda, a kis templomerőd Székelyudvarhely és környéke legrégibb egyházi jellegű épülete és építésztörténeti emléke.
A Székely Támadt vár középkori vár. Ha szemben állunk a vár bejáratával, attól jobbra a Fóris-bástya (nyolc szögű) mögötte, a nyolc szögű Hajdú bástya (az 1980-as években ásatások színhelye volt) három szintes bástya, míg bal kéz felől, elől a Bánffy-bástya, mögötte, a Telegdy-bástya helyreállított maradványai láthatók. Az ó– és új-olasz rendszerű bástyákkal ellátott reneszánsz vár több szakaszban (1490–92, 1561–65) épült az egykori domonkos illetve ferencrendi rendház helyén. A mai állapotában látható várat János Zsigmond fejedelem építtette 1562–65 között, az ellene fellázadt székelyek megfékezésére és így több évtizeden át a fejedelmi elnyomó hatalom támaszaként szolgált.
A ferences templom és kolostor (Barátok temploma, a Szent Ferenc-rendi templom) műemlék épület. Az épületegyüttes teljes tömegében a „barokk városmag” levegőjét idézi, s egyben a Főtér legrégibb templom, 1728–79 között épült. A kéttornyú templom a mértéktartó barokk és klasszicista stílust képviseli. A két torony közötti kapubejárat reneszánsz ihletésű. A ferencrendi kolostor (klastrom, rendház zárdája) időrendi sorrendben a kilencedik helyet foglalja el Erdélyben.
A református kollégium első emelete 1771–72-ben (barokk jegyeit a későbbi átépítések során elvesztette), míg a második emelet 1885–1886-ban, klasszicista stílusban épült. A régi, kollégiumokra jellemző hangulatot az árkádos belső, négyszögletű udvar őrzi, középen Backamadarasi Kis Gergely rektor-professzor emlékoszlopával (1843-ban állíttatott az Ifjúság). Az emléktábla hirdeti, hogy Benedek Elek, a nagy mesemondó 1867–1875 között a református kollégiumban tanult. Cserei Mihály 1678-tól 1681-ig tanult a kollégiumban, míg Orbán Balázs 1841-től 1845-ig. Református kollégium új épülete – a mai Benedek Elek Tanítóképző épülete – 1910–12 között épült.
A református templom Székelyudvarhely főterén 1780–81 között épült. Építtetője Baczkamadarasi Kis Gergely (1737–1787), a református kollégium neves rektor-professzora, akinek KG monogramja a templom nyugatra néző cserépfedelén olvasható az 1781-es évszám kíséretében. A Főtéri park sarkában áll Orbán Balázs (1829–1890), a legnagyobb székely bronzszobra, alkotója Hunyadi László marosvásárhelyi képzőművész.
Vármegyeháza (a mai Városháza) műemlék épület, 1895–96-ban épült eklektikus stílusban, A Márton Áron tér déli sarkában áll Márton Áron római katolikus püspök (1896–1980) bronzszobra (1995).
A római katolikus plébánia épülete feltehetően a 17. század elején épült. Építése a jezsuiták nevéhez fűződik, s a gimnázium első épületének tekinthető. A gimnázium épületétől balra avatták fel 1993 májusában Tamási Áron bronzszobrát. A székelyudvarhelyi katolikus gimnázium alapítási éve 1593.
Jelentősebb kulturális rendezvények: Szejke nap, Szejkei rockfesztivál, Veteránautó Találkozó, Ipari expo (tavaszi és őszi vásár). Nyáron a várjátékok és a míves emberek sokadalma és Szejke fesztivál jelent új színfoltot.
Szejkefürdő (Băile Seiche) Székelyudvarhely szabadidő-központja és üdülőtelepe, itt található Orbán Balázs (1829–1890), a legnagyobb székely, író, történész, etnográfus, publicista és közéleti személyiség sírhelye és emlékműve. A Székelykapu-múzeum az udvarhelyszéki kapuk díszítőművészetének bemutatását, a népi értékek megmentését célozza. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum gondozásában, több hagyomány-pártoló személy közreműködésével 14 székely kapu sorakozik. A Melegfürdő kénes forrása Szejkefürdő névadója. A széndiszulfidos, kénes és nagy vízbőségű forrás a szejkei gyógyláp déli részén szivárog a felszínre, melynek vizét felmelegítve a melegfürdőben gyógykezelésre használják. A szejkei borvízforrás és a melegfürdő közötti 2 hektárnyi területen 28000 köbméter gyeptőzeg keletkezett, melyet több helyen ásványvízforrások járnak át.
Gyergyószentmiklós (Gheorgheni, Niklasmarkt) Hargita megye harmadik legnépesebb városa. Várszeg az örmények lakta városrész, 1669-ben kezdődött az örmény kereskedők betelepedése, elsősorban a fa és az állatok, valamint kézműipari cikkek adás-vételében jeleskedtek. A központban a Szent Miklós-szobor, református templom (1895–99) látható. Római katolikus templom egyházépítészeti emlék, 1753–57 között épült a régi gót templom (1498) helyén, melyet 1629-ben bővítettek ki. A mai templom a barokk jegyeit hordozza. Középkori emléke a kéziratos Missale (1428), vallásos misekönyv, 261 pergamenlapból álló kódex. A város legrégebbi műemlék épülete a régi római katolikus paplak, barokk kőépület, az építkezés kezdete 1758. A Márton Áron utcai barokk épületek az örmény családok gazdagságát és szépérzékét igazolják. Az Örmény római katolikus templom barokk stílusú, 1730–1734 között épült, a benne található gótikus oltár Mária-szoba, a 18. századi keresztelőkút és szenteltvíztartó képezik a templom értékeit. A templom ékessége a barokk szószék, a fő- és mellékoltárok, valamint Szent Gergely 1752-ben Velencében készült oltárképe. A kőből készült templomkerítés eredetileg jóval kisebb volt, a kapubástyákkal ellátott várfala 1748-ból való. A kapu előtt egy 1762-ben állított, tiszafából készült feszület látható. A Csíky-kert egy kis dendrológiai park, fenyőkkel, sétánnyal, a Filep-kúttal. 13 hektárnyi zöld területen 185 fafajta található. A Both-vára (Hiripné vára) amely az 1500-as években épült, de mára csak alapfalai látszanak.
Maroshévíz (Topliţa, Töplitz) 2003-tól megyei jogú város. A Gyergyói (Maroshévízi)-medence kijáratánál, a Kelemen-havasokhoz tartozó Tárnyica (Tarniţa, 1044 m) csúcs lábánál fekszik, korábban a marosi tutajozás egyik főhelye volt. Az 1960-as évektől kezdve a fafeldolgozás és a könnyűipar központja. Mezotermális forrásai, hegyvidéki környezete, halállománya és nagyvadjai erőteljes turisztikai értékeket képviselnek. A Szent Illés ortodox kolostortemplom műemlék épület 1845–47 között épült lucfenyőből, majd 1910-ben Miron Cristea az értékes faragásokkal és festményekkel díszített templomot Maroshévízre költöztette kolostoralapítás céljából. A bejárati épületben múzeumot létesítettek. A mogláni fatemplom (Biserica de lemn Moglăneşti, Mănăstrea Pârăul Doamnei) a város legrégebbi építészeti műemléke, 1658-ban építtette Gheorghe Ştefan moldvai fejedelem felesége, Safta úrnő részére. Az ortodox templom 1867-ben épült fatemplom, egyházépítészeti emlék
Borszék (Borsec, Bad Borseck) fürdő- és üdülőváros. Itt van az ország legnagyobb ásványvíz-palackozó üzeme, amelynek havi kapacitása 2 millió liter. Borszék egyedülálló nevezetessége, az ásványvizekkel sűrűn átjárt Kerekszék. A fürdőtelep központi parkjában egy fél hektárnyi területet botanikailag védett területté nyilvánítottak. Védett növénye a törpe nyír (Betula humilis), glaciális eredetű reliktum növényfaj. A fürdőtelep gyógyértékei: a gyógyiszap, borvízzel átitatott tőzeg (az Újsáros mezején 11 m átlagos vastagságú), továbbá a szélvédett, szubalpin klíma, a tiszta levegő. A Hármasliget gyógyláp 9 hektár területen terül el, és a 15–20 m vastag tőzegláp, a gyógyiszap, a reliktumnövények, valamint a kálciumos és magnéziumos gyógyvizek teszik egyedivé.
Balánbánya (Bălan) 1968 februárjától a megye egyik kisvárosa. 2005-ig Románia egyik legnagyobb rézbánya-központja volt. Az Olt forrásvidékén, a Nagyhagymás mészkővonulata (1793 m) déli lábánál terül el. A Gyilkostó és Balánbánya közötti hegyvidék ritka növényzete és tájképi jellege 1990-ben kiérdemelte a nemzeti parkká való nyilvánítását. Római katolikus temploma 1825-ben épült. A közeli Egyeskő a Nagyhagymás szimbóluma, több magas mészkősziklából álló sziklacsoport. „Csíki Alpoknak” is nevezik. Turisztikai látványosságok a Fehér mező, az Öcsém tető (1708 m), lábánál Hargita megye legszebb kőfolyása, az Ördögmalomnak nevezett kőgörgeteg.
Tusnádfürdő (Băile Tuşnad) Románia egyik leghíresebb gyógyfürdője, hegyvidéki üdülőtelepe, és egyben legkisebb városa. 2002-ben a kisváros lakossága 1728 fő volt. A kies fürdőtelep hegyaljai klímája, tiszta, negatív aeroszolokban és ionokban gazdag levegője jelentős turisztikai tényező. Tusnádfürdő természetes gyógytényezői a borvízforrások és a mofetták, ezek közül jelentősebb az Ilona-forrás, Anna-forrás, Apor-forrás, Mikes-forrás, Stănescu-forrás, Rudi-forrás, melegfürdő forrásai (a balneológiai kezelőközpont területén) és a Csukás-tó közelében mélyfúrással feltárt termálvíz. Az Apor bástya és a Ludmilla-kilátó közeli turisztikai látványosság. A Sólyomkő földtanilag és botanikailag védett sziklaalakzat, dísze a sárga virágú Teleki hölgymál, amely egész Hargita megyében csak itt, ezen a 0,75 hektárnyi területen fordul elő. A Vártető (1079 m), Tusnádfürdőtől északra, 2 km-re, meredek csúcs, ahol kora vaskorból (Hallstatt) származó ősvár van, ma régészeti rezervátum.
Szent Anna-tó (Lacul Sfânta Ana) Európa egyetlen nagy méretű, épen maradt vulkáni krátertava. A fenyvesek koszorújában elhelyezkedő szép csillogású ezüsttükör páratlan tudományos értékű természeti ritkaságot rejt és védett területnek számít. A tavat és a Csomádot már 1349-ből említik az oklevelek. Évenként kétszer, Anna és Kisasszony napján, búcsút tartottak a tóparti kápolnánál. Az utóbbi években az Anna-napi ünnepségek mellett a háromszéki képzőművészek a Baász Imre Alapítvány kezdeményezésére Ann-Art néven nagyszabású performance bemutatókat is rendeznek itt.
Mohos-tó (Mohos havasi tőzegláp, Tinovul Mohoş). A Nagy-Csomád hegytömb keleti szegletében, az 1177 m magas Mohos-csúcs déli lábánál terül el. Tulajdonképpen az ikerkráter, a Csomád-kaldéra, a vulkáni tölcsér magasabbik (1050 m magasságban) területét foglalja el, ahol kiterjedt havasi tőzegláp fogadja a látogatót, amelynek növényi ritkaságai: a harmatfű négy faja, a mohafélék 20 fajtája. A geológiai negyedidőszak rovarevő növényei között szerepel a kereklevelű harmatfű, a hosszúkás levelű harmatfű, továbbá a tarka tőzegmoha, a gyér növésű, kéttűs erdei fenyő, a fekete áfonya és tőzegáfonya. Jelen vannak a jégkorszakbeli maradványfajok (reliktumnövények) a tőzegrozmaring, a mámorka, gyapjúsás, lizinka, a vörös áfonya.
Székelykeresztúr (Cristuru Secuiesc) A római katolikus plébániatemplom késő gótikus műemléktemplom. 1445–1458 között épült a szentéllyel együtt, egy hajóval. Csúcsíves szentélyében az egyik zárókőbe 1458-as vésett évszám olvasható. A központban a Molnár István Múzeum és szabadtéri néprajzi részleg Keresztúr vidékének és a megye egyik legjelentősebb tájmúzeuma, néprajzi-népművészeti, természetrajzi alapkiállítással és régészeti-történeti gyűjteménnyel rendelkezik. A Városháza 1880-ban épült. Református temploma egyházépítészeti emlék, 1822–34 között épült. A Gyárfás-kúria klasszicista műemlék épület, ebben a házban töltötte utolsó estéjét Petőfi Sándor 1849. július 30-án. A kertben látható körtefa Petőfi körtefája néven ismeretes. Az Orbán Balázs Unitárius Líceum épülete 1913–14-ben épült. Az iskola alapítási éve 1793, bejáratánál az iskola jótevői, Orbán Balázs és Berde Mózes szobrai láthatók. Az unitárius templom a toronnyal együtt 1781–92 között épült, a barokk kor jegyeit őrzi, a 19. században klasszicista stílusban javítottak rajta. Az unitárius gimnázium régi épülete késő barokk stílusban épült a 17. század végén és a 18. század elején.
Szentegyháza (Vlăhiţa) A szentegyházi vashámor 1836-ban épült, de a legrégibb említése a 1591-ből származik. Közép-Európában egyedi vasverő műhely. Jellegzetessége, hogy vízkerékkel hozták működésbe a kalapácsot (a verőt), szerkezete fából készült. Nemcsak a vasverő működése, hanem az ott készült szerszámok is egyediek. A Felső római katolikus templom 1736-ban épült, műemléknek nyilvánított tárgyai a kőből készült ajtókeret, 1756-os pünkösdi feljegyzéssel, a szamárhátíves szentségtartó fülke, a kőből faragott szenteltvíztartó, melyet kereszteléskor használtak. Cinklemezzel fedett jellegzetes íves fakeresztek a temetőkertben védettek.
Hargita megyében 1999-től kezdődően 15 fejlesztési kistérségi társulást jegyeztek be. Megalakulásuk többnyire közigazgatási alapon történt, céljuk a közös fejlesztési tervek kidolgozása és kivitelezése volt. Hargita megye kistérségeinek legjellemzőbb turisztikai vonzerői: a gyógyüdülőhelyek, a változatos természeti tájak, a történelmet idéző műemlékek, gazdag és sokszínű kulturális, néprajzi hagyományok.
Udvarhely vidéke
Sóvidék kistérség
Sóvidék egyike Hargita megye kiterjedt hegyvidéki tanyavilággal rendelkező területeinek. Sóvidék kistérség települései: Szováta város: Sóvárad, Szakadát, Kopac, Ilyésmező. Parajd község: Békástanya, Bucsin, Felsősófalva, Alsósófalva. Korond község: Atyha, Kalonda, Fenyőkút, Pálpataka. Központja Parajd. Ide tartozik Szováta város is. A Szováta és Parajd közé eső megyehatár derékban szeli át a vidéket. A kistérség lakosainak száma 27862 fő.
A Sóvidéki-dombságon a sóöv felboltozódása hozzájárult ahhoz, hogy a hegyvidék előterében három sasbércszerű magaslat 1000 m fölé emelkedjen: a Bekecs (1079 m), a Siklódkő (1025 m) és a Firtos (1065 m). Tetejükön a hargitai vulkánizmusból származó törmeléket hordozzák, oldalukon gyakoriak az agyagos rétegeken keletkező suvadások. Sóvidék jellegzetes kisformái a sókarsztok, ezek közül a legjellegzetesebb a szovátai „Sókárpátok” és a parajdi „Sóháta”. Sóvidék az agyag „országa” is, a jó minőségű agyag alapozta meg a sóvidéki agyagipart. A korondi népművészet és háziipar értékeit az országhatárokon túl is számon tartják. Emellett fontos kenyérkereset volt a famegmunkálás, a toplászás, a szénégetés, a szekeresség és a solymászat is. Sajátos színfolt volt a hamuzsírfőzés.
Parajd (Praid, Salzberg) látnivalói a sóbánya, a sómalom, hidrotermélis sósfürdő, a Sóháta (576 m) természetvédelmi terület ahol 8 hektáron sószoros, sószakadékok, sósziklák, sódolinák és sós források találhatók. Református temploma ma műemlék, 1790–96 között épült. Római katolikus templom 1800-ban épült kincstári pénzből. A volt sóhivatal épülete ma egészségügyi rendelő. Az ortodox templom (Biserica Sfânta Treime) 1929-ben épült. Áprily Lajos (1887–1967) emlékházat 1991. október 19-én avatták fel. A falumúzeumban néprajzi kiállítás, sókitermelés bemutató kapott helyett. A falu határában a Rapsóné vára (905 m magasságban) 11–12. századra keltezhető menedékvár, régészeti rezervátum.
Korond (Corund). A Főút menti népművészeti kirakóvásár teszi jellegzetessé a falut. Taplófeldolgozó műhely és kerámia-műhelyek a falu több utcájában tekinthetők meg. 1720–1750 között épült unitárius temploma műemlék épület, az unitárius temető kopjafái a népművészet remekei. Római katolikus templom 1911-ben épült keletelt, kereszthajós, sokszögzáródású templom. A Firtosi vár a bronzkortól lakott, 12. századi védőrendszer egyik láncszeme, itt található a félköríves szentélyű 12–13. századi román stílusú templom maradványai is. A vártól délre a Keresztelő Szent János kápolna maradványai találhatók, építési formája a 13. századra utal. A Firtosi aranyéremlelet, amely a 4–7. század között uralkodó bizánci császárok érmeit tárta fel, az udvarhelyi múzeumba kerültek, közülük hat érme új változat, világviszonylatban unikum.
Regiovest –Szent László kistérség
A Regiovest Szent László kistérség települései: Bögöz község: Székelymagyaros, Béta, Décsfalva, Agyagfalva, Vágás, Mátisfalva; Nagygalambfalva község Kisgalambfalvával; Felsőboldogfalva község: Sándortelke, Árvátfalva, Sükő, Farcád, Hodgya, Ócfalva, Székelylengyelfalva, Bikafalva, Telekfalva, Patakfalva; Kányád község: Székelydálya, Jásfalva, Ége, Miklósfalva, Ábránfalva, Petek, Homoródszentlászló; Székelyderzs község: Székelymuzsna. Lakosainak száma 11347 fő volt. A kistérség területe 28368 ha.
Felsőboldogfalva (Feliceni, Obermariendorf): A Református templom tornya a 13. század végi, átmeneti stílusú építés. A hajóban 91, a szentélyben 63 négyzetből álló, igen szépen festett kazettáival Erdély legnagyobb festett mennyezetű temploma. 1974-ben a diadalív északi pillérén freskórészleteket tártak fel. A „Veronika kendője”, a „Napkeleti királyok imádását” ábrázoló falkép a 15. század végén és a 16. század elején készülhetett.
Bögöz (Mugeni) Református temploma Udvarhely vidékének egyik legértékesebb építészeti emléke, a 14. században épült, majd a 15. században több átalakítást ért meg. A műemléktemplom érékei: a 13–14. századi falképek, a kazettás mennyezet és a rovásírásos emlék. A székelyföldi falfestmények zöme a későromán stílus jegyeit hordozza. A hajó északi falának teljes hosszát, nyugatról kelet felé haladva, három falképsor tölti ki: a felső sávban a megrongált Szent László-legenda képei látható; alatta az Antiochiai Szent Margit-legendájának jelenetei (megcsonkulva); legalul az Utolsó Ítélet és néhány ehhez tartozó ábrázolás. Ez alatt még egy negyedik képsor is húzódott, ami nyomokban megfigyelhető.
Agyagfalva (Lutiţa) az 1506. évi székely nemzetgyűlés és az 1848-as agyagfalvi gyűlés eseményei e faluhoz fűződnek, emlékmű jelöli meg a helyet a falu határában. Református temploma egyházépítészeti emlék, késő gótikus elemeket őriz a 15. század második feléből, kazettás mennyezete 1725 és 1739 között készült.
Nagygalambfalva (Porumbenii Mari) református temploma átmeneti stílusban, a 13-14. század fordulóján épült. Feltárt művészeti értékei: szentély ülőfülkéje, a sekrestyeajtó kerete, az osszárium alapfala, és a középkori freskórészlet; kazettás mennyezet (1789); falképek a 14. századból. Görög katolikus temploma (ma „Sfântu Nicolae” ortodox templom) építészeti emlék, 1737-ben épült. Rát-tava (Rák tava) természetvédelmi terület.
Kisgalambfalva (Porumbenii Mici) református temploma 1798-ban épült. Omlás-vára (Kisgalalmbfalvi vár, Galat vára) népvándorlás korabeli földvár.
A székelydályai (Daia) református temploma egyházépítészeti emlék, a 13–14. század fordulóján épült. A várfallal kerített templom egyike a leghíresebb középkori falképekkel és kazettás mennyezettel ellátott erdélyi templomoknak. A torony 1799–1804 között épült. Az északi falon két egymásra festett Szent Kristóf-freskó látható (14. század) A szentélyt címerábrázolások díszítik.
Székelyderzs (Dârjiu). Az unitárius templomerőd világörökségi helyszín. Udvarhely vidékének egyik legjelentősebb műemléktemploma, legrégibb vártemploma. Belsejének freskóit 1419-ben festették, a Szent László-legenda egyik legszebb ábrázolását tekinthetjük meg, öt képben. A templom stílusa a romantika és a gótika közti átmenetre utal. A románkori (13–14. század) templomának (kápolna) bővítéséből, átépítéséből alakult ki a mai formája. Ez a gótikus stílusban való átépítés a 15. század második felére tehető. A templom az őt bástyát és egy harangtornyot magában foglaló, négyszög alaprajzú erődítés közepén áll. Rovásírásos emlék megfejtése: „Miklós-kántor pap atya”, 1431-ből való. A falu református temploma 1870-ben, a baptista imaháza 1929-ben épült.
Székelymuzsna (Mujna): Református templom késő-gótikus maradványokat őriz. A nyugati kapu kiképzése alapján a 15. századból valószínűsíthető. Tornya 1834–37 között épült. Unitárius temploma 1701-ben, a baptista imaház 1930-ban épült.
Hegyalja kistérség
A Hegyalja kistérség települései: Székelyvarság község; Zetelaka község: Deság, Ivó, Küküllőmező, Sikaszó, Zeteváralja. Oroszhegy község: Fancsal, Székelyszentkirály, Székelyszenttamás, Tibód, Ülke, Üknyéd; Farkaslaka község: Székelyszentlélek, Bogárfalva, Firtosváralja, Nyikómalomfalva, Kecset, Kecsetkisfalud, Székelypálfalva, Szencsed; Fenyéd község: Küküllőkeményfalva, Máréfalva; Székelyudvarhely megyei jogú város: Székelybethlenfalva, Kadicsfalva településrészekkel. Területe: 56229 ha (14% szántó, 40% erdő), népessége 19396 fő.
Zeteváralja (Sub Cetate) A falu elsőrendű nevezetessége a Nagy-Küküllő és a Síkaszó összefolyásánál létesített völgyzáró gát és víztározó. Árvízvédelmi-folyószabályozási, gazdasági, energetikai, turisztikai-szociális, környezetvédelmi jelentősége van. Zete vára a Deság-dombja nevű, 812 m magas hegyhát tetején található, a késő vaskorban épült, régészeti rezervátum.
Székelyvarság (Vărşag) a megye legnagyobb kiterjedésű szórványtelepülése, területe 77 km2-re becsülhető. Erdőségei, nagyvadjai és a pisztrángosok jelentős gazdasági értéket képviselnek. A fa, a kő és az erdei gyümölcs hazája. Vízimalmok, vízifűrészek, ványolók voltak a település érdekességei, de számuk ma már egyre kevesebb. A romos kőfallal körülvett Tartód vára a 845 m magas Várhegyen épült a 11. században, a 13. században hagyták fel.
Székelyszentkirály (Sâncraiu) a vert csipkekészítés utolsó székelyföldi helye, ugyanakkor a szilvapálinka-főzés egyik központja. A római katolikus templom a késő barokk és klasszicista stíluselemeket hordozzák, építési ideje 1796–99. A templomban egy gótikus, 15. századi kő keresztelőmedencét őriznek.
Oroszhegy (Dealu) tipikus hegyaljai település a Deskő vagy Őrhegy (1009 m) déli lábánál. Római katolikus temploma 1764–70 között épült. Az egykori barokk főoltárképet, mely Mária mennybemenetelét ábrázolja, ma a plébánián őrzik. Érdekessége a Mák vára, a Wietenberg kultúrához tartozó két őskori teleppel, melynek kerámiaanyaga a bronzkor második feléből való: ma régészeti rezervátum.
Farkaslaka (Lupeni): Farkaslaka és Tamási Áron – a falu és az író – eggyé nőtt a környékbeliek tudatában. A tiszteletére állított alkotás képzőművészeti műemlékként szerepel, emellett emlékmúzeum őrzi a falu nagy szülöttének hagyatékát. A római katolikus templom 1842–1848 között épült.
Székelyszentlélek (Bisericani) római katolikus temploma középkori építésű, többször átépítették. A szentléleki tájház a vidék népi építészeti emléke. A közelben a 2005. évi árvíz emlékére felszentelt emlékmű látható.
Máréfalva (Satu Mare): Az udvarhelyszéki nagy, kötött, vésett, galambducos székely kapuk hazája, melyek között különös értéket képvisel 14, 1900 előtt készült kapu. A római katolikus templom 1763–1772 között épült. Kőlik nevű helyen barlangnyílások látszanak. Máré vára (a Somosnyak-tetőn 845 m) késő-bronzkoriaknak ítélhető, edénytöredékeket tártak fel, Kr.e. 12. századból.
Keresztúr kistérség
Keresztúr kistérség települései: Székelykeresztúr város és Betfalva; Etéd község: Kőrispatak, Énlaka, Siklód; Siménfalva község: Bencéd, Nagykadács, Kiskadács, Csehédfalva, Nagykede, Kiskede, Kobátfalva, Nagymedesér, Székelyszentmihály, Székelyszentmiklós, Rugonfalva, Tarcsafalva, Tordátfalva; Szentábrahám: Magyarandrásfalva, Csekefalva, Gagy, Firtosmartonos, Firtosmartonos-Láz, Solymos-Láz, Kismedesér. Románandrásfalva község: Nagysolymos, Kissolymos, Újlak, Székelyhidegkút; Székelykeresztúr város Fiatfalva faluval. Újszékely: Alsóboldogfalva, Székelyszenterzsébet. Keresztúr kistérség (1995): területe 58639 ha (28% szántó, 23% erdő), népessége 26497 fő.
Székelykeresztúr és vidéke sajátos dombvidéki táj. Jellemzői: a nagy reliefenergia, a szelektív erózió, a kanyargós vízválasztó, a suvadások sokasága. Természetvédelmi területe az 1 ha kiterjedésű Fehérszéki iszapvulkán Fiatfalva határában. A déli lejtők a napfényigényes mezőgazdasági kultúráknak, míg a hűvösebb lejtők az erdőgazdálkodásnak kedveznek. Keresztúr vidékén magas a napfényes órák száma, így térségben jelentős a gabona-, a gyümölcs- és szőlőtermesztés, a fóliás és szabadföldi zöldségtermesztés, emellett a sertés-, a szarvasmarha-tenyésztés említhető megélhetési forrásként.
Küsmöd (Cuşmed). A református templom műemlék, gótikus, 15. századból, 1747-ben épített fatorony és 1731-ből való festett mennyezet díszíti. 1784-ben épített haranglába a székelyföldi népi faépítészet egyik jeles alkotása.
Kőrispatak (Crişeni): Unitárius temploma 1815-ben épült, a református templom 1820-ban, bár tornyát 1773-ban emelték. A egyedülálló szalmakalap-múzeum nagy látogatottságnak örvend.
Énlaka (Inlăceni): Unitárius templom építészeti stílusa a késő gótika jegyeit őrzi, a 15. század második felében épülhetett. Székely rovásírásos emléke 1668-ból maradt ránk. A templom bejárata előtt van az első világháborús emlékmű. A középkori faluszerkezetre utaló utcahálózat, a szabálytalan és különböző méretű telkek beépítése, a változatos vonalvezetésű, lejtős utcák és kis „szorosok” együttesen alkotják a falu sajátos belső hangulatát, melyet látványos képpé formálnak a népi építészet értékes alkotásai. Az énlaki Várkert és Palotakert területét (a római castrum területével) történeti emlékké nyilvánították.
Rugonfalva (Rugăneşti, Rugendorf): Református temploma egyházépítészeti emlék, Hargita megye egyik legrégebbi kultikus épülete. A román és gótikus stíluselemek sokasága figyelhető meg. A templom a 13. század közepe táján épült. Igen értékesek csúcsíves ablakai, mesteri diadalíve, kőkeretes ajtaja és az 1713-ból származó kő szószéke. A hajó nyugati felében az 1783-ban készült fakarzat áll, hat festett mezőre osztott deszkamellvéddel. A kazettás mennyezet 1783-ra készült el, a templom mai formáját a 18–19. századi építkezések során nyerte el.
Székelyszentmihály (Mihăileni): Unitárius templom 1841–50 között, egy korábbi templom helyén épült, klasszicista stílusban. Az építkezésnél felhasználták a régi, középkori templom anyagát. A templomtorony alatti bejáratát kétoldalt feliratos római oltárkő szegélyezi, mindkettő a IV. hispániai légió kötelékében az énlaki katonai táborban állomásozó tiszt fogadalmi oltára. A szentmihályi vértanúk emlékoszlopa a Gyarmati-kertben található.
Székelyszenterzsébet (Eliseni): A református templom 1870–1872 között épült. A középkori templomból megmaradt a szentély két faragott, boltzáró köve, melyek közül az egyiken 1451-es évszám olvasható. Az oltár 1676-ban készült.
Felső-Homoródmente kistérség
A Felső-Homoródmente kistérség a Központi-Hargita-hegység déli lejtőiről eredő Kis-Homoród mentén helyezkedik el. A Kis-Homoród átszeli Kápolnásfalut és Szentegyháza nyugati peremét és a város déli részén egyesül a Vargyas-csatornával, majd déli irányban folytatva útját áthalad Lövétén. Felső-Homoródmente (1995) területe 25174 ha, (7% szántó, 37% erdő), népessége 13329 fő.
Néprajzi és művelődési hagyományokban gazdag e vidék, de sok másban szegényebb, más tájegységekhez viszonyítva. A havasi állattartás, az erdőgazdaság és a csergekészítés hagyományai még ma is igen jelentősek. Homoródmente városhiányos vidék. Túlnyomóan aprófalvas régió, de van óriásfalva (Lövéte), szórványtelepülése (Kirulyfürdő) és ifjúsági üdülőtelepe (Homoródfürdő). A vallási tolerancia földje: zömmel unitárius vallásúak lakják, de a többi erdélyi felekezet is képviselve van.
Természetvédelmi területe a 2 ha kiterjedésű Hargitaligeti forrásláp növénytani rezerváció Kirulyfürdő közelében, Lövéte község területén, ahol a nitrogénben szegény talajon él egy jégkorszaki reliktumnövény, a védett kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia). Ezek a növények ragacsos tentákulumaikkal rovarokat fognak meg, megemésztik, és így pótolják nitrogénszükségletüket. A szentegyházi Nárciszmező (5 ha – növénytani rezerváció) Európa egyik legmagasabban fekvő nárciszmezeje, melyen május-júniusban virágzik a vadon növő, kábító illatú, védett csillagos nárcisz (Narcissus stellaris). Minden év májusában megszervezik a Nárciszfesztivált.
Az ásványvízforrások a vulkáni működés utóhatásaként jöttek létre. A kistérség határában 20–25 ásványvízforrás található. Az ásványvagyon szempontjából jelentősek a kirulyfürdői festékföldek (okker) és mezotermális ásványvizek. A Szentegyháza Gyöngye termálfürdő, a Vargyas-patak jobb partján fekszik, 824 méter tengerszínt feletti magasságban, fedett medencével, a víz hőmérséklete 26oC. A nádasszéki helyi gyógyfürdő vize hideg ásványvízforrás, melyet fáskazán segítségével fűtenek. A kirulyfürdői borvíz-fürdő vize hideg, nyáron is csak hosszantartó napos idő után alkalmas fürdésre.
Lövéte (Lueta) római katolikus templomát 1771–72-ben kezdték építeni és 1776-ban fejezték be. Késő barokk stílusban épült. Középkori kőfaragványai egy gótikus keresztelőmedence és a szenteltvíztartó. Álmos vára a Várhegyen található, a bronzkori építmény a Wittenberg kultúrához tartozott
Homoródfürdő területén: hat gyógyvíz-forrás található, közülük jelentősebb a Mária-forrás és a Lobogó-forrás vize
Nagy-Homoród kistérség
Nagyhomoród kistérség települései: Homoródszentmárton község: Abásfalva, Bágy, Homoródremete, Kénos, Gyepes, Lókod, Városfalva, Homoródszentpéter, Recsenyéd, Homoródszentmárton, Homoródszentpál.
A Nagyhomoród kistérség területe a Homoródi-dombság területével azonosítható, amely Hargita megye délnyugati sarkát öleli föl. Legmagasabb pontjai a Bágyi-domb (854 m) és a Homát (839 m). Az Udvarhelyi-völgymedencével a Kénosi-tető (665 m) teremt kapcsolatot.
Néprajzi- és művelődési hagyományokban gazdag. A havasi állattartás jegyei több helyen fellelhető. Az erdő és a legelő itt is jelentős jövedelemforrást biztosít ma is. A csergekészítés hazájaként is ismerték e vidéket. Túlnyomóan aprófalvas településhálózata van. Az ásványvízforrásokat gyógyvizekként alig hasznosítják. Természetvédelmi területe a Homoródszentpáli tavak, a „Madárpihenő” 10 ha területen madártanilag védett.
Homoródszentmárton (Mărtiniş): Unitárius temploma ősi templomvár vagy „parasztvár”, amely egy lebontott gótikus templom helyébe épült 1888–89-ben. A torony alatti bejárat csúcsíves, gótikus, 15, századi.
Bágy (Bădeni) református temploma szigetként emelkedik a homoródmenti unitárius templomok között. Középkori eredetű temploma részben kőfallal kerített, keletelt templom. A gótikus templom a 15–16. század fordulóján épülhetett.
Homoródszentpál (Sânpaul): A római állótábor (castrum stativum) és polgári település nyomai a belterület északi részén, az unitárius templomtól kezdődően egészen a Vár-patakáig lelhető fel, a jelenlegi épületek alatt. Kövesbércen a bronzkori eredetű halmok közül kettő a falu területére esik. Az Oklánd felé vezető út szélén, a Sóskút nevű helyen a római sóbányászatra utaló leletek kerültek elő. Az unitárius templom az egykori római castrum helyén épült 1844–46 között. A református templomot a Bethlen grófok építették az udvar használatára, 1739-ben kőből. A homoródszentpáli tavak az Oklándi-tető felé vezető út két oldalán láthatók, a Nagy-Homoród bal partján. A madártani (ornitológiai) természetvédelmi terület. A szentpáli tavak és a sósláp partján számos madárritkaság él háborítatlan nyugalomban.
Homoródszentpéter (Petreni): Unitárius temploma késő gótikus műemléktemplom. A faluközösség a 15–16. század fordulóján kezdte építeni. A hajót a 18. századi (vagy az 1758–1760-as átalakítás korából való), szépen festett kazettás mennyezet fedi, vele egykorú és hasonlóan virágmintás festésű a karzat nyolc mezőből álló mellvédje is.
Városfalva (Orăşeni): Unitárius temploma műemlék, 1783–1785 között épült. A Kápolnadomb az 1519–1521-es székely felkelés csatahelye és sírhalma.
Rika kistérség (Alsó-Homoródmente)
Rika kistérség települései: Homoródalmás község, Oklánd község: Homoródkarácsonyfalva, Homoródújfalu; Vargyas község (Kovászna megye); Alsórákos község (Brassó megye); Székelyzsombor (Brassó megye). Központja Oklánd. A kistérség (1995) területe 30906 ha (20% szántó, 32% erdő), népessége 5760 fő.
Az Észak-Persány-hegység Rika hegység néven is ismeretes, Hargita és Kovászna megye határát képezi. Székelyföld egyik legérdekesebb, legszebb vidéke a homoródalmási barlangvidék, más szóval a Vargyas-szurdok, és a környező mészkőszirtek vidéke. A szoros két oldalán a barlangok négy szintben sorakoznak a Vargyas mai medre fölött, sőt a szurdok felső részén a Vargyas vizének nagy része ma is eltűnik egy alsó átfolyó barlangban. Ezt hívják a Víznyugat víznyelőjének. A szoros alsó részén, egy kilométerrel lejjebb a patak vize újra felszínre kerül a Vízkelet bőséges karsztforrásában. A barlangokat a kőkori és bronzkori ember is birtokba vette, sőt veszély idején a környező falvak lakosságának is menedékhelye volt. Az eddig feltárt, összesen 7410 méter hosszúságú 125 barlang legnagyobbika, a vashágcsón megközelíthető Orbán Balázs-barlang. Számos védett növény és állat mellett itt él a Romániában található 30 denevérfajtából 17.
Oklánd (Ocland) unitárius temploma műemlék épület. A 2,5 magas kőfallal körülvett építészeti emlékhez késő gótikus torony is tartozik, melyet 1937–38-ban a középkori templom kibővítésével építették a mai formájára.
Homoródkarácsonyfalva (Crăciunel, Krötschendorf) unitárius temploma keletelt műemléktemplom, kőkerítés övezi. A templom építése a 13. század második felére tehető. Ez az egyetlen udvarhelyszéki templom, melynek késő román kori szentélye épen fennmaradt. A késő gótika nagy építő lendülete a karácsonyfalvi templomot is érintette. A román kori templomot nyugati homlokzati toronnyal bővítik, mely külön testként tapad a hajó falához. A falu határában levő Dungó-fürdőt 2006-ban felújították.
Homoródújfalu (Satu Nou). Az unitárius templom egyházépítészeti emlék, 1798–1801 között épült. Nyugati bejáratának egyenes záródású, finoman tagolt reneszánsz kőkerete van, hasonló profilozású szemöldökpárkánnyal. A déli oldalon, a volutás oromzattal épített barokk portikus bejáratának két oldalán egy-egy gótikus töredék van beépítve. A déli templombejárat ajtókerete szintén reneszánsz jellegű.
Gyergyó vidéke
Északkelet Hargita kistérség
Az Északkelet Hargita kistérséget alkotó községek: Gyergyóditró, Gyergyóremete, Szárhegy, Gyergyótölgyes, Gyergyóholló, Borszék, Gyergyóvárhegy. A kistérségi egyesület 1999-ben alakult. Lakosainak száma 22426 fő. Területe 54584 ha, 14% szántó, 41% erdő.
A Besztercei-havasok vonulatát, amely Hargita megyét csak kis részen érintik, kristályos palák, a magmabenyomulások körül kialakult csillámpalák és más metamorf kőzetek építik föl. A táj képét helyenként éles eróziós tanúhegyek, mészkőszirtek színesítik.
A Piricske (1545 m) a Kárpátok egyetlen nefelinszienit-képződménye, amelyet Ditrói-havasok néven is említenek. A ritka ásványokból álló kőzetet a geológiai irodalom „ditróit” néven említi, mivel csak Ditró határában fordul elő, több mint 133 km2-es területen.
Vaslábi-hegyeknek nevezik a Békény völgyétől a Marosfői-hágóig terjedő déli hegységrészt, amely Erdély két főfolyójának, a Marosnak és az Oltnak az eredetét magában foglalja. Az Olt forrása a Magasbükk (1394 m) déli lejtőjén, a Kovács Péter- és a Sóvető-patak által közrevett mocsaras teknőben van. A Maros néhány kilométerrel odébb ered Meszes-patak néven a Fekete-Rez (1538 m) délnyugati oldalán, 1350 m magasságban.
Borszék és Tölgyes vidéke Hargita megye legészakibb tájegységét képezi. A Bélbori- és Borszéki-medencét foglalja magában, hegységkeretével együtt. A vidék a Tölgyesi-szorosban érintkezik Moldvával. A Borszéki-medence nagy tömegű szénsavas ásványvizeiről híres.
Ditró (Ditrău, Dittersdorf). Külterületi helyei, szórványai a 19. században alakultak ki, falu ma egy tipikus halmaztelepülés, erős elágazásokkal a főutak mentén. Római katolikus templom (Katalin templom) műemlék épület, építési ideje 1746–1757, belseje barokkos díszítésű. Az 1600-as évszámmal ellátott Mária kép eredetileg oltárkép lehetett. A római katolikus új templomot (Jézus Szent Szíve templom) 1911-ben építik neogótikus és eklektikus stílusban, ez a legnagyobb méretű kéttornyú templom a Gyergyói-medencében. A tornyok magassága 75 méter, a templomhajó hossza 55 méter, legnagyobb szélessége 23 méter. Befogadóképessége 3000 fő. Mennyezete boltíves, hatalmas pillérkötegek tartják, az ívbordák egyben díszítő elemek. A dús színezetű ablakok a 12 apostolt ábrázolják.
Gyergyóremete (Remetea). A lakosság fő kereseti forrása a tutajozás volt. Deszka, léc, szarufa vette útját Arad felé. Az 1950-es években épült fel az országos jelentőségű tejporgyár. Római katolikus temploma kőből épült 1786-ban, a régi kápolna helyébe. Főoltára 1787-ből, a feszület 1567-ből való. A gyergyóremetei gyógyfürdő, a falu déli részén van, 14 káddal. Eszenyőben 1725-ben épült ványoló és vízifűrész látható.
Szárhegy (Lăzarea). A szárhegyi kastélytól nyugatra egy kis telep nyomait tárták fel, amely a bronzkorszaktól egészen a korai feudalizmusig lakott volt. Ma ez a hely régészeti rezervátum. Gyergyószárhegy négy, más-más korból származó műemléket mondhat magáénak. Római katolikus plébániatemplom és erődítménye, a román kor és a késő gótika egyik szép emléke, 1235 körül épült. A templomot 1729-ben a szentély és a torony kivételével lebontották és 1930-ban újjáépítették. A Lázár-család több tagja az altemplomban van eltemetve. A Szent Antal-kápolna a Szármány-hegy déli nyúlványán, 15. századból való egykori gyergyói zarándokhely, a késő gótika jegyeit hordozza. A ferencrendi kolostor és templom 1669 és 1752 között épült. A kápolnát erős védfallal vették körül, műemlék épület. 1664-től Lázár István újra ide telepíti a ferenceseket és Apafi tilalma ellenére is itt tartotta őket. A kolostorépület négyzet alakú, délkeleti sarkához csatlakozik a barokk stílusú templom. Jelentős értéke a főoltár, a mellékoltárok és a barokk szószék. A ferencrendi kolostor 1729-ig konventként működik. Kájoni János 1669–1674 között itt volt rendházfőnök, a kolostorban temették el 1687 áprilisában. Kisméretű szobra a kolostor falában látható. A kolostor búcsújáró hely, Nagyboldogasszony tiszteletére van felszentelve (a búcsú augusztus 15-én van). A Lázár-család ősi kastélyaműemlék épület, pártázatos reneszánsz kastély, a 17. századi Erdély egyik legvonzóbb főúri hajléka. Boltíves előszobájában 1532-ből származó gót betűs felirat van (Cristus Maria 1532). A legkorábbi lakótornya 1450-ből való. Három sarokbástyája szabályos négyszög alakú, a negyedik (az északkeleti) hétszögű. 1590-től 1594-ig ebben a kastélyban töltötte gyermekkorát Bethlen Gábor erdélyi fejedelem. A kastélyban megfordult Petru Rareş (1527–1538 között) és Mihnea Vodă román uralkodó (1660) is. A kastélyt 1967-től restaurálják. A kastélyban ma a megyei múzeum képzőművészeti kiállítása van. A Lovagteremben 150 festmény van kiállítva. A Barátság Képzőművészeti Alkotótábor 1974-ben alakult meg, évente, szobrászok, festők, grafikusok találkoznak itt a táborban. A népművészeti alkotótábor (Szépteremtő Kaláka) 1978-ban alakult meg, melynek célja a népművészeti hagyományok ápolása, a kastély méltó berendezési tárgyainak elkészítése. Résztvevői készítették a faragott és festett bútorokat, varrottasokat, szőtteseket, kerámia és kovácsoltvas-munkákat. A Lovagterem reneszánsz bútorzatát is a népművészek faragták.
Gyergyóvárhegy. (Subcetate) jellegzetessége Miron Cristea mellszobra, a Kétágú kereszt; a 1786-ben épült Ortodox templomkapu és a díszes Várhegyi román népviselet. A Fülpe hegy oldalában levő Ördöglik vizének gyógyító erőt tulajdonít a néphit.
Gyergyótölgyes (Tulgheş) lakói rönkfa- és deszkakereskedelemmel foglalkoztak. Fűrészmalmairól, deszkametszőiről és a tutajozásról volt híres. A tutajfa innen vette útját Moldva felé. A községben 30 ásványvízforrás buzog fel. Ortodox műemlék-temploma (Biserica Sf. Arhangheli) fából épült 1813-ban egy régebbi, 14–15. századi templom helyébe. Az ortodox templom egyházépítészeti emlék. A zsindellyel fedett templomban faoltár és szép ikonok láthatók. A székely és a moldvai népi építészet nyomai fedezhetők fel. A Tölgyesi-szoros jelentőségét az egykori tölgyesi vám valamint a moldovai Presekári (Presăcani vagy Veresszakálli) vám jelentette.
Bucsin–Délhegy–Libán kistérség
A Bucsin–Délhegy–Libán kistérséget alkotó községek: Gyergyóalfalu, Gyegyócsomafalva, Gyergyóújfalu. Területe 54176 ha, 13% szántó, 37% erdő.
A Görgényi-havasok Maros és Hargita megye határán, a Maros-áttöréstől délre húzódik. Erdővel borított magas hegyhátai mélyen benyúlnak az Erdélyi-medence keleti peremvidékébe. Az erdőségek vadban igen gazdagok. A Bucsin-tetőtől (1287 m) a Libán-tetőig (1000 m) terjedő Somlyó–Délhegy csoportot Dél-Görgény néven is ismerik, legkiemelkedőbb pontjai a Borzont (1496 m), a Nagy-Somlyó (1575 m) és a Csomafalvi-Délhegy (1685 m). A Ferenci lázától délre fekvő Bucsin-tetőn vezet át a Parajdot Gyergyószentmiklóssal összekötő országút.
Gyergyói-medence a Kelemen–Görgény–Hargita vulkánsor és a Gyergyói-havasok között alakult ki. Tulajdonképpen a Marosnak a vulkáni vonulattal elgátolt forrásmedencéje, amely 800 m magasságban is jórészt megőrizte az egykori tófenék tökéletesen sík felszínét. A medence középső szakaszát a Békény-patak hordalékkúpja töltötte fel. Gyergyói-medence a legzordabb és éghajlatú kárpátközi medence. Télen nem ritka a –35 fokos hideg sem. Gyakori a köd és a hőmérsékleti inverzió, amely a növényzetre is kihat: a medence szélén lucfenyveseket, a hegységperemeken pedig, főleg a déli fekvésűek, bükkösöket találunk. A népi pásztorkodás, a famegmunkálás jelentős idegenforgalmi értéket képvisel.
Gyergyóalfalu (Joseni). A Gyergyói-medence egyik legnagyobb és legrégebbi halmaztelepülése. A római katolikus templom, egyházépítészeti emlék, kőkerítés övezi. A toronyláb és boltozatai a román stílus jegyeit (13. század) őrzi. Kő kapuja román kori, és épen maradt meg. A templomot a 15. században gótikus stílusban átépítik, meghagyva a torony alsó emeleteit és kapuzatát. 1766–1776 között a templomot barokk stílusban átalakították. A templombelső ékessége a barokk főoltár négy jón oszlopfővel, középen Mária a kis Jézussal. A templom főbejáratának oldalán márványtábla István pap emlékét örökíti meg, aki 1567-ben János Zsigmond fejedelem protestáns hadai ellen megszervezte a hívek ellenállását Gyergyóban és Csíkban. A győzelem után hálából búcsúmenetet szerveztek Gyergyóalfaluból Csíksomlyóra. Azóta már mintegy 430 éve a csíksomlyói búcsún az alfalvi kereesztalja vonul legelől.
Gyergyócsomafalva (Ciumani) tartozéktelepülései: Szászfalu és Somlyópataka. A falu a Csomafalvi Délhegy (1695 m) vulkáni kúp északi előterében terül el, a Békény-patak hordalékkúpján. Tíz borvízkút is van a faluban. Gazdasági életének éltetője az erdőkitermelés és a tutajozás volt, a kádármesterség virágzott. Ma a faluban hétvégi házakat, ládákat, ajtó-ablakokat gyártanak.
Gyergyóújfalu (Suseni). A Maroson történő tutajozás első, kiinduló állomáshelye volt. 1981-ben volt 400 éves a Gyergyóújfalu írásba foglalt első törvénykezése a mezei károk ellen. Orbán Balázs szerint a királyi udvarnak több ízben idomított sólymokat is szállítottak a Délhegyről. A falu déli határában, a hargitai Osztorós vagy Ostoros hegy (1385 m) kráterében van az Ördög-tó vagy Lucsosnak, Medveferedőnek is nevezett selymékes tőzegláp. Gyergyóújfalu andezit kőbányája a sepsibükszádi után a legnagyobb Erdélyben. A faluban és a határban bővizű, vastartalmú ásványvízforrások vannak. Ma a falu borvizét „Hajnal” néven palackozzák. Római katolikus templom alapkövét 1825-ben tették le. A gótikus emléket őriz a torony belső falába beépített lőréses ablak, amely vasbajusszal van ellátva. Katorzsai emlékoszlop kisebb oszlopokkal körülvett magas kőgúla, amelyet az osztrák csapatok megtorlásának emlékére emeltek, ugyanis 1707-ben Rabutin generális császári csapatai felégették Katorzsát.
Marosfő (Izvoru Mureşului) a Nagyhagymás (1793 m) déli előterében, a Fekete-Rez (1538 m) lábánál fekvő hegyvidéki település, üdülőfalu, amely a közelben eredő Maros forrásról kapta a nevét. A Maros folyó a Fekete-Rez (1538 m) oldalából ered 1350 m magasságban.A Maros-hídtól nyugatra a După Lunca nevezetű természetvédelmi terület ritka növényvilága tekinthető meg. Marosfő a Maros és az Olt vízválasztóján, a Marosfői-hágónak nevezett Geréces-nyereg hátán 890 m magasságban települt. A Geréces-tető (1126 m) még a kristályos vonulathoz tartozik. Délebbre a Nagy-hegyen a gránit és a dolomit jellemző. Marosfő ma az ország egyik legjelentősebb ifjúsági üdülőhelye. A téli sportok gyakori színhelye, egyben ifjúsági konferenciaközpont is. Felvonóval rendelkező sípályái és sportpályái vannak. Marosfőn új római katolikus templom épült. A régi kápolna 1930-ból való. A plébánia kertjében egy kis harangláb látható. 1999. november 14-én új kápolna ünnepélyes alapkőletételére került sor. Ugyancsak 1999-ben egy ortodox templomot és kolostort avattak.
Vasláb (Voşlobeni) a Gyergyói-medene román többségű települése. Jelentős a kitermelő ipara, a falu keleti határában, a Kakastető hegy oldalából (Padina, Lucserdő) mészkövet bányásztak és égettek 10 kemencében. Ma inkább csak helyi igényeket elégítenek ki. Újabban dolomitot és tremolitot bányásznak, ipari méretekben. Ezenkívül megtalálható a kristályos mészkő a félmárvány. A Fenék rétláp (Mlaştina După Luncă), természetvédelmi terület kiterjedése 40 hektár, a tőzeg vastagsága 2–3 m. Növényi ritkasága a pünkösdi rózsa és a mocsári ibolya. A falu első temploma fából épült 1714-ben. Az új templom már kőből épült 1864-ben, a faharangláb 1880-ban, ma műemlék. Felülcsapos, korongos vízifűrésze, amely gyapjúfésülőt is működtet a Heveder-patak völgyében látható, ipartörténeti műemlék, az 1860-as években építette a Bencze család.
Tekerőpatak (Valea Strâmbă) a Visszafolyó-patak mentén terül el a Gyergyói-medence keleti peremén. Római katolikus temploma műemlék. Az 1801. évi tűzvészkor leégett, majd újjáépítették, 1838-ban fejezték be. A leégett templomból felhasználták a torony bejáratát, a déli román stílusú ajtókeretet. A templomban megrongált gótikus keresztelő kút van. A falu határában egy kis kőkápolna, a Szent Róza-kápolna épült 1760-ban, az 1602. évi pestis emlékére. Itt évente három alkalommal tartanak búcsút. A Sugó-barlang és 17 ha terjedelmű környéke földtani védett terület, áprilistól szeptemberig, engedéllyel és idegenvezetővel látogatható. A síugrást szolgálja a falu határában, a Kútfő völgyében épült 75 méteres síugrósánc.
Kelemen kistérség
A Kelemen Kistérség Egyesület települései: Maroshévíz, Bélbor, Galócás és Salamás. Lakosainak száma 25531 fő.
A Kelemen-havasoknak (Munţii Căliman), a keleti-kárpáti vulkánsor északi kezdőtagjának csak kis része vesz részt Hargita megye mai területének alkotásában. A Kárpát-térség legmagasabb vulkáni hegysége, több csúcsa 2000 m fölé emelkedik: Pietrosz (Pietrosu) 2100m, Kelemen-forrás (Izvoru Călimanului) 2031m, Rekettyés (Răţiţiş) 2021 m. A hegység keleten a Borszéki- és a Bélbori-medencére tekint. A hegységben szénsavas, kálciumos, vasas, bikarbonátos, konyhasós és arzénes ásványvízforrások fakadnak. Bélbori-medence (Depresiunea Bilbor) Hargita megye legészakibb és legmagasabb (960–1060 m) fekvésű medencéje. Területén számos szénsavas ásványvízforrás tör a felszínre.
Bélbor (Bilbor) a megye legészakibb települése, a Kis-Beszterce völgyében, hatalmas ősfenyves közepén fekszik. Turisztikai értékei a változatos összetételű, főleg szénsavas ásványvízforrások és a gyógylápok. Hargita megye ásványvizekben leggazdagabb községe, közel 700 ásványvízforrással, melyek vetekednek a borszéki vizekkel. Hegyi lápjait is borvizek táplálják. Bélbori ortodox fatemplom (Biserica Sf. Nicolae), műemlék épület, 1795–97-ben épült, körülötte kőből faragott síremlékek vannak. Értékesek a falfestményei, tíz régi ikonja a naiv festészet remeke. A „Pârăul Dorneanu”-láp a nyolc havasi láp egyike, növénytani (florisztikai) rezerváció. A Nagy-bélbori tőzegtelep már szegényebb növény- és állatfajokban.
Galócás (Gălăuţaş). A község több kisebb faluból áll, ortodox fatemploma (Biserica Adormirea Maicii Domnului) 1791-ben épült.
Csík vidéke
Felcsík kistérség
A Felcsíki kistérséget alkotó községek: Csíkdánfalva, Csíkszentdomokos, Csíkkarcfalva, Csíkmadaras, Csíkmadéfalva, Csíkrákos, Csíkcsicsó. Lakosainak száma 18790. Területe 58408 ha, melynek 13% szántó, 30% erdő.
Nagyhagymás-hegycsoport (Munţii Hăşmaş, Munţii Hăşmasu Mare) a Keleti-Kárpátok egyik legváltozatosabb domborzatú tájegysége. Mintegy 40 km hosszan és 10–15 km szélességben húzódik Hargita és Neamţ megye határán. Legmagasabb csúcsai: Nagyhagymás (Hăşmaşu Mare, 1793 m), Fekete-Hagymás (Hăşmaşu Negru, 1774 m), Öcsém-tető (1709 m), Likas (1676 m), Egyeskő (Piatra Singuratică 1609 m). A Nagyhagymás vonulatát helyenként fenyőerdők borítják, a kiemelkedő sziklacsúcsok azonban többnyire kopárak. A sziklaormok védett növénye a havasi gyopár.
A Naskalat (Naşcalat) csoportja erint a Csíki-havasokhoz tartozik, annak északi hegytömbje. A Felcsík és a Gyimesek között emelkedő vonulat főbb magaslatai: Naskalat (1566 m), Bocs (1374 m), Lóvész-tető (1290 m), Pogányhavas (1352 m).
A Csíki-medence (Depresiunea Ciucului) az egyik leghosszabb kárpátközi medence. Nyugatról a Hargita-hegység, keletről a homokkő láncolatú Csíki-havasok határolja. Észak-déli irányú, 800-650 m magas hegyközi medence az Olt folyó mentén. A hármas osztatú Csíki-medence tipikus vulkáni elgátolású süllyedék: a Felcsíki-, a Középcsíki- és az Alcsíki-medence.
Csíkcsicsó (Ciceu) Hargita megye legjelentősebb vasúti csomópontja, a székely körvasút legfontosabb csomópontja, ahonnan az Olt, a Tatros és a Maros völgyét követő vonalakon Románia minden részébe jó összeköttetés nyílik. Római katolikus templomát 1783-ban szentelték fel. A külső támpillérek alapján feltételezik, hogy szentélye eredetileg gótikus boltozatú volt. A falu északi részében álló kastély a 17. század végén épült. Csicsó vára régészeti telep. Szabálytalan alaprajzú sziklavár, ma az északi oldalon a növényzettel benőtt alapfal-maradványai látható.
Madéfalva (Siculeni) neve szorosan összefonódik a székely határőrség erőszakos szervezésével szembeni határozott ellenállással és az osztrák katonaság által 1764-ben véghezvitt vérfürdővel, tömegmészárlással. A SICULICIDIUM emlékmű, a madéfalvi veszedelem emlékoszlopa az 1764. január 7.-i, császári katonaság által védtelenül lekaszabolt Csík és Háromszék 200 székely vértanúnak állít emléket. Római katolikus temploma egyike Hargita megye leghosszabb hajójú templomainak. A Jézus Szíve temploma 1913–1914-ben épült.
Csíkrákos (Racu) az Olt folyó mellett települt, a Bogáti-szoros közelében. Római katolikus vártemploma a göröcsfalvi határban épült. Csíkszék egyik legrégibb, Árpád-kori eredetű műemléke. A tíz szög négy oldalával záródó apszisa nagy vonalakban a késő gótikus kor emlékét őrzi. Védművekkel, lőréses, bástyás fallal ellátott banderiális templom. 1574-ben kibővítették, 1758-tól a mai alakjában áll. Kereszthajója 1756–1758 között épült, barokk stílusban. A templom fő érdekessége a terméskőből, forró mésszel rakott 30 m magas torony, melyet vörös-barnára festett zodiákus jegyek díszítenek. A jelek a pogány kori természetkultusz termékenységi jegyeire emlékeztetnek. Ilyen jellegű falfestmény sehol sem található az országban. A templom cintermében Zöld Péter (1727–1795) plébános emlékműve látható. A csíkrákosi Pogányvár a második vaskorszak (Latene) erődítése lehetett, melyet az első században is használtak, majd a kora középkorban is lakták. Mentsvárként tartották számon. A Cserei-kúria épülétébe szobát rendeztek be Cserei Mihály (1668–1756) történetíró emlékére.
Csíkmadaras (Mădăraş) vasbányászatáról, kerámiaiparáról, ásványvizeiről híres falu. Helyi borvíz- és strandfürdője van. A fazekasság a 18. században virágzott, jelentős volt a szövés-fonás. Római katolikus templom építését 1790-ben kezdték, hat év alatt készült el. A sekrestye bejárati ajtaja faragott kőkeretű, kő keresztelőkútja 1742-ből való. Csíkmadarasi borvízfürdő vasas ásványvizét 1950–51-ben foglalták vascsőbe. A Köpüs-borvíz a Bánya-patak fejében található.
Csíkdánfalva (Dăneşti) a fekete kerámia és a felcsíki csergekészítés hazája. A hímes gyapotszőttesek és festékes gyapjúszőnyegek a falu hírnevét alapozták meg. Híres volt vaskőveiről és vasverető-hámoráról (1591–1779 között). Jelentős volt a malomipara. Ezenkívül famegmunkálással (dránica-készítés) és állattenyésztéssel és fuvarozással foglalkoztak. Neogótikus jellegű római katolikus templomát 1935. december 8-án szentelték föl. A templom közelében található Erzsébet királyné tiszteletére felállított emlékmű. A fekete kerámia üzem a falu központjában van. A Dugás fürdő 29 C°-os helyi érdekű borvízfürdő. A szabadtéri két strand mellett egy 12 személyes menedékház, teraszvendéglő van.
Csíkkarcfalva (Cârţa) római katolikus vártemploma Felcsík legjelentősebb és legszebb erődtemploma. Nagyboldogasszony tiszteletére épült a 15. században, gótikus stílusban. Nyolc méter magas várfal övezi, melynek belső oldalán sértetlenül áll a fából épült gyilokjáró vagy vívófolyosó. A kaputorony és a várfalak építése a 15–16. század fordulójára tehető. A templom hajóját 1796-ban barokk ízlésben átépítették, megtartva a sokszögzáródású gótikus szentélyét. A kehely alakú, művészi kidolgozású késő gótikus keresztelőkút a 15. század második felében készült, medencéje szabályos nyolcszög alakú. A gótikus szentély 1444 körül épülhetett, ez a templom legrégibb része. Az egyházközség értékei: két aranyozott ezüstkehely (1540-ből és 1750-ből), egy gótikus szentségfelmutató. Madicsa-fürdő helyi érdekű, kis fürdőtelep, Csíkkarcfalvától 4,5 km-re nyugatra. A melegfürdőben 10 kád van.
Csíkszenttamás (Tomeşti) a hagyományőrző csíki falvak között tartják számon. A Templomdombon gejzírkitörésből származó opál rakódott le. A határban dolomitos márvány fordul elő fehér, sárga, szürke, sőt vöröses változatban. A krémszínű dolomitos márványt (a krémmárványt) a szobrászok nagy előszeretettel használják. A Csonkatorony műemlék épület, a falu középkori templomának maradványa a 14–15. századi csíki gótikus templomok sorába illeszthető. A mai római katolikus temploma 1776–78 között készült el. Az új templomba átmentették a 15. század derekán készült Csíkszenttamási Madonnát.
Csíkszentdomokos (Sândominic) a boldog emlékű Márton Áron (1896–1980), Erdély római katolikus püspök szülőfaluja. Felcsík legnépesebb községe, néprajzi, nyelvészeti hagyományokban gazdag. Jelentős a faipara és a kőbányászata, háziipara és népművészete is gazdag hagyományokkal rendelkezik. Nyugaton a Garados-hegy (948 m) és délnyugaton Garados-farka (906 m) kristályos dolomit masszívuma emelkedik, melynek mészköveit, mozaikját ma is termelik. Római katolikus temploma több Árpádház-kori részletet (keresztelőkút, szenteltvíztartó), emléket őriz. A templom 1795-ben épült, benne a Mária szobor a gyermek Jézussal csíksomlyói faragóiskola alkotása a 15. századból. A templom külső falán Márton Áron Erdély boldog emlékű püspökének arcmását ábrázoló kovácsolt reliefje látható. 1787-ből való a görög katolikusok fatemploma.
Pogányhavas kistérség
A Pogányhavas kistérséget alkotó községek: Csíkszépvíz, Csíkszentmihály, Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok, Gyimesbükk (Bákó megye). Lakosainak száma 21046 fő. A kistérség területe 34764 ha, melyből 9% szántó, 27% erdő.
Csíki-havasok szűkebb értelemben a flisvonulatnak a Szépvízi-hágótól (1159 m) az Alcsíkot Kászonnal összekötő Nyerges-tetőig (878 m) húzódó része. Fontosabb magaslatai: Sajhavas (1555 m), Szellő-tető (1496 m). Középcsík területén, Csíksomlyó közelében a neogén vulkáni vonulat két hegykúpja is ideékelődik: a Nagy- és a Kis-Somlyó hegye. A vízhálózat többnyire a Tatros folyó felől tárta fel (Csügés, Szulca, Csobános, Uz pataka).
Csíki-medencesor a Maros és az Olt forrásvidékének dombsági térszínéből déli irányba kinyíló medencefüzér. Északon a Marosfői-hágón (896 m) kapcsolódik a Gyergyói-medencével, míg délen a Tusnádfürdői-szoroson (650 m) át viszi az Olt a medence vizeit a háromszéki Szépmező felé.
A magányos fekvésű csíkdelnei (Delniţa) római katolikus Szt. János plébániatemplom egész Székelyföld egyik legérdekesebb egyházi műemléke. A templom 1450–1500 között épült, késő-gótikus stílusban, csúcsíves mennyezettel. A korábbi időkből román kori elemeket is őriz. Kör alakú kőfal övezi, melyet 12 kőtámpillér támaszt. A szentély megőrizte eredeti formáját, mennyezete csúcsíves, hálóboltozatos. Fából faragott szárnyas oltára 1675-ből való. Kő ajtókeretei eredetiek. A hajó hálóboltozatát 1613-ban festett, magyaros kazettás deszkamennyezettel helyettesítették. A festett 104 kazettája, annak virágdíszei (szegfű, rózsa, tulipán, búzavirág) az erdélyi reneszánsz gyönyörű példányai. Ritkaságszámba megy, hogy a templom déli fala freskórészletekkel ékeskedik.
Csíkszentmihály (Mihăileni). A falu az 1622-ben majd 1639-ben elfogadott falutörvényéről híres, melyet 1639-ben újabb szakaszokkal bővítettek ki. Ebben a szabályzatban tiltják első ízben a bükkerdők irtását. A Római katolikus plébániatemplom egyhajós műemlék épület, poligon záródású apszisssal. Jelenlegi formájában 1448-tól látható. Főbejárati kapubéllete a román-gótikus stílus hordozója, a 13-14. századból való. A hajóhoz később épült a gótikus szentély. A hajót 1819-ben bővítették, megtartva régi falait (azóta az északi falon freskótöredék is előkerült). A templom déli barokk oldalhajója újabb keletű toldás. A templomnak a székely rovásírásos emléke is van. Jelentős értéket képvisel a csíkszentmihályi Szent Mihály szobor, amely a 16. század első negyedében készült. A faluban egy, a 19. század elején épült vízimalom látható
Ajnád (Nădejdea). Római katolikus temploma 1514-ben épült, 1846-ban új épül helyébe. Kis kőkerítés övezi.
Lóvész (Livezi). Tipikus hegyvidéki szórványtelepülés. Csík vidékének egyetlen román faluja. 1897. október 18-án adtak át a forgalomnak a karakói völgyhídat és az alagútat. Románia egyik leghosszabb vasúti viaduktja a Karakó-völgyét íveli át. A viadukt 264 m hosszú és 61 m magasan ível a völgytalptól.
Csíkszentmiklós (Nicoleşti). Római katolikus temploma műemlék épület. A 15. században épülhetett. Két bástyával megerősített kőfal övezi. Ma a templom egészen barokk stílusban jelentkezik. Ez a barokk–rokokó átalakítás 1777–1784 között történt. Kőkerítésén (lőrésekkel és két bástyával ellátva) az 1501-es évszám a javítás emlékét rögzítette. Ezzel az időponttal összevág egy rovásírás szöveg is, amelyet a templom kórusán talált deszkadarabról másoltak le a 18. század elején. Oltára 1675-ből való. Művészettörténeti értékű a Keresztelő Szent Jánost ábrázoló oltárkép is.
Csíkszépvíz (Frumoasa). Előkelőbb voltát, kereskedelmét és iparát a Moldvából ide telepedett örmény kereskedő családoknak is köszönhette. Az 1700–1800-as években Szépvíz a Csíki-medence legjelentősebb kereskedelmi központja volt. A csíki csergekészítés egyik jelentős helyeként ismerték. A római katolikus temploma 1890–92 között épült. Fa harangtornya a 19. században készült. Műemlék épület. A római katolikus kápolnát a Bíró család építtette az 1694-es tatár betörés előtt. Az örmény katolikus templom 1781-ben épült. A cintermet, a templomudvart erődszerű fal övezi. Az anyakönyveket 1765 óta vezetik. Az ortodox templom 1879-ben épült. A Nagyszépvíz-patak völgyének középső szakaszán 1986-ban egy földgátat emeltek, így jött létre a csíkszépvízi víztározó.
Gyimes vidéke (Gyimes völgye). Gyimes sajátos „Patakország” az egykori Csíkszék keleti határán, a Tatros felső folyásánál. A Gyimes völgyét, három nagyközség lakói népesítik be: Gyimesfelsőlok (Lunca de Sus), Gyimesközéplok (Lunca de Mijloc) és Gyimesbükk (Ghimeş-Făget – ma Bákó megyében van). Az itt élő magyarokat gyimesi csángóknak nevezik, megkülönböztetve a moldvai csángóktól. A több ezer lelkes római katolikus gyimesi csángókat a székelység egyik jellegzetes etnikai csoportjaként tartják számon. Mivel kevés a szántóföld, a gazdasági élet alapja az állattenyésztés, a pásztorkodás, a fafeldolgozás, fakereskedelem és a háziipar. Mind a Tatros völgyében, mind a „patakokban” a nagykiterjedésű természetes kaszálók elsősorban a szarvasmarha-tenyésztésnek, míg a havasi legelők a juhtenyésztésnek kedveznek. Az erdő- és vadgazdálkodás szintén fontos tényező a gyimesi ember életében. Mivel a nagyipar nem alakult ki, így a háziipar és a kisipar egyes ágai kaptak erőre. A gyimesi ember az önellátásra rendezkedett be, különösen az épületek építése, az élelem, ruházat előállítása terén. A településszerkezet is sajátosan módosult: a völgyekben a hosszanti útifalu, míg a mellékvölgyekben, a patakokban a szórvány több változatával találkozhatunk. Sajátosan alakultak a vidék néprajzi hagyományai is. E vidék gazdag népi tánchagyományokban, mondavilágban és dallamkincsben. A parasztzenészek egyik sajátos népi eszköze, a gardon, puhafából készült teknő alakú, egyhúrú ütőhangszer. A gyimesi csángóknak jellegzetes népi viseletük van. A völgyben megtett, a Gyimesi-szorosban a Rákóczi-vár romjai vannak.
Gyimesfelsőlok (Lunca de Sus). A Tatros völgyében lefelé haladva a kis hegyi szórványok egymást követik. A völgyekben a házak és a gazdasági épületek egészen a hegygerincig húzódnak. A Gyimesek legelső középiskolája az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium, alapkövét 1993. május 28-án tették le.
Gyimesközéplok (Lunca de Jos). Havasi telepekből álló szórványtelepülés. A vasútépítést követően fűrészüzem létesül, deszkagyára van. 1976-ban bútorgyár termelése indul be. A Jávárdi völgye a Gyimesek egyik legszebb vidéke. Területén áll a római katolikus Szent Antal fakápolna a 19. században épült, műemlék épület. A Jávárdi völgyében több helyen mészkősziklák fehérlenek, a patakon egy 6–8 m magas vízesés tekinthető meg, melynek neve Zúgó.
Alcsík kistérség
Az Alcsíki kistérséget alkotó községek: Csíkszentmárton, Csíkszereda, Csíkszentkirály, Csíkszentimre, Csíkszentlélek, Csíkszentsimon, Csíkszentgyörgy, Csíkkozmás. A kistérség lakossága 65760 fő. Területének 15% szántó, 38% erdő. Alcsík a pityóka hazája, termesztésére vonatkozó első adatok 1801–1805 körüliek. Alcsík híressége a Csíkszentkirályon és Csíkszentmártonban szőtt csíki festékes szőnyeg.
Csíkszentkirály (Sâncrăieni) lakói híres kő- és fafaragók, az asszonyok a híres székely festékes készítői. Ma hordó- és parkettagyára, két borvíztöltő üzeme van: a Hargita és Hargita Gyöngye. Római katolikus templom több kor stílusjegyeit őrzi. A jelenlegi templom a 15. század második felében épült. Temetőkápolna vagy Úr-kápolna, műemlék épület, barokk stílusban épült.1953-ban a kőbányában napfényre került a késő vaskori dák ezüstkincs. Csíkszentkirályon van a Székelyföldnek talán a leggazdagabb borvíz előfordulása. A Borsáros természetvédelmi terület az Olt jobb partján terül el 1 km-es hosszúságban, 50–200 m szélességben. Tipikus borvizes forrásláp, jégkorszaki maradványnövényekkel: törpe nyír, a mocsári kőrontó, a rovarevő keskenylevelű harmatfű, hamuvirág. A lápot 108 borvízforrás langyos vize táplálja. A szénsavas vizek gyógyhatását korán felismerték és az első fürdőmedencét már 1891-ben megépítették. Csíkszentkirályi Lucs havasi tőzeglápja Erdély és Hargita megye legnagyobb havasi tőzeglápja, 120 hektárnyi természetvédelmi terület. A Lucs hírnevét botanikai, életföldrajzi szempontból jellegzetes növényeinek, jégkorszaki maradvány-növényeknek, növénytársulásainak köszönheti. A láp növényi ritkasága a jégkorszaki tundra növényzetéhez tartozó alig egy-két arasznyi pici nyír (Betula nana), melynek ez a legdélibb előfordulási helye a világon.
A Csíkszentmárton (Sânmartin) csík és a „pityóka–ország” központjának számító nagyközség. Csíkcsekefalvával összenőtt település. Római katolikus templom. Az 1802–1817 között, barokk stílusban épült templomot (négy fiatoronnyal) lőréses kőkerítés övezi. Református imaház 1847-ben épült, fából.
Csíkverebes (Vrabia). A falu római katolikus temploma a 15–16. század fordulójáról való. A verebesi Őrző Angyalok kápolnája 1770–1775 között épült. A Benes rétláp területét borvízforrások táplálják.
Csatószeg (Cetăţuia). Római katolikus temploma műemlék épület, késő gótikus építkezés hagyatéka. A barokk stílusú átépítés 1771–78 között történt. Szárnyas oltára (Mária oltár) a 16. század második negyedéből való.
Csíkszentimre (Sântimbru) római katolikus temploma műemlék épület 1776-ban épült. A szentélyben a 16. század eleji értékes szárnyas oltár van. A 15. század emelt Szent Margit-kápolna szintén műemlék. A csíkszentimrei Büdös-fürdő, fő erőssége a szén-dioxidot (CO2) és kénhidrogént (H2S) tartalmazó gázömlés.
Csíkszentgyörgy (Ciucsângeorgiu). Római katolikus plébániatemploma Alcsík egyik legszebb és méreteiben is legnagyobb és legrégebbi gótikus temploma. Építési idejét többen 1336-ra teszik, majd 1673-ban elnyerte mai formáját. Szentélye gótikus. Faragott szenteltvíztartója 1731-ben készült. A főoltár 1796-ból származik, két szép középkori faszoborral. A templomhoz szorosan kapcsolódik a Szent-Rózsafűzér kápolna. A temetőben áll Szent Anna-kápolna és a Pósahegyi Nagyboldogasszony kápolna műemlék épületek. Ortodox kápolna (Biserica Sf. Gheorghe) kőből épült a 18. században.
Csíkménaság (Armăşeni) falu őrzi a legkeletibb Árpádház-kori kultikus emlékünket. Római katolikus plébániatemplom, műemlék épület. Az erődtemplom románkori alapokra épült a 15. században késő gótikus stílusban. A templom legrégebbi darabja a sekrestye falában megőrzött román kori rózsaablak. A gótika emléke a szentélyben található szentségtartó fülke. A templom külön ékessége a bordák közötti falfestmények. A templom hajóját 1655-ben barokk stílusban átépítik. A középkori freskók 1651-ben készültek, majd 1928-ban átfestették. Apszisának méretei is az Árpád korára mutatnak. A 16. században készült Mária szobor a csíksomlyói faragó iskolából került ki és a plébánián őrzik. Adorján-ház a lófő székely udvarháza, a népi építkezés szép tárgyi emléke, műemlék épület. Építéssel kapcsolatos feliratos gerenda van: 1791-ből és 1835-ből. A sebesült katona elnevezésű szobor az első világháború hőseinek emlékét idézi, képzőművészeti műemlék.
Csomád–Bálványos kistérség
A Csomád-Bálványos Kistérségi Egyesület települései: Tusnádfürdő, Tusnád, Csíkkozmás, Torja és Sepsibükszád (Kovászna megye). Alakulási évében népessége: 11348 fő, területe 49320 ha, (13% szántó, 39% erdő) volt. Jelenlegi népessége 9842 fő.
A Déli-Hargitát az Olt tusnádfürdői áttörése választja el a Csomád-hegycsoporttól. Négy vulkáni építményből épül fel. Legmagasabb csúcsai a Kakukk-hegy (1558 m) és a Nagy-Piliske (1374 m). A Lucs (1229 m) kalderáját nagy kiterjedésű tőzegláp borítja. A Csomád (Ciomatu) hegycsoport a Szent-Anna tó és a Mohos-láp kettős kráterét övező, szinte teljesen ép vulkáni építményben, a Nagy-Csomádban (1294 m) tetőzik. A Büdös-hegy (1143 m) fehér színű kaolinosodott andezitből áll, nevezetessége a kénhidrogén- és széndioxid-kigőzölgéseiről híres Torjai-büdösbarlang. A tőle nem messze emelkedő Bálványosvár (1040 m) a vulkáni hegysor utolsó tagja.
Csíkkozmás (Cozmeni). A falu Nyerges alatti tízesében több borvízforrás buzog fel. Konyhasós forrását Sószék-nek nevezik. Az újkőkor embere, az ún. Körös-kultúra hordozója Csíkban itt telepedett meg a legkorábban, kb. 6000 évvel ezelőtt. A falutól nyugatra eső Köveskert vagy Kőházkert régészeti rezervátum. Nagy hagyományai voltak a kovácsmesterségnek és a fafaragásnak. Római katolikus plébániatemploma műemlék épület. 1653–1670 között épült. A templomot lőréses támfal övezi, 1720-ban elhelyezett táblával (az alcsíki 1719 pestis áldozatainak adataival). A mai templomhajó barokk boltozatú. A hajó teljesen elveszítette gótikus jellegét. 1990-ben, a földrengés nyomán freskórészlet került elő. A 16. század első éveiben keletkezhetett a csíkkozmási táblakép, amely szárnyas oltár szekrényének oromdísze. A templomkertben lévő barokk kőkereszt 1710-ből való. Nyerges-tetői emlékoszlop az 1848–49-es önvédelmi harcokban részt vett, a Tuzson János alezredes vezette honvédeknek állít emléket.
Tusnád (Tuşnad-Sat). Nagytusnád néven is ismeretes. Tusnádhoz kötődik a csíki pityóka termesztésének legrégibb, 1805-ben keletezett peres okiratban való említése. Ma az ország legnagyobb burgonyavetőmag-termelő községe. A falu területén van a Benes láp. A község ásványvízforrásairól híres, melyek nagy része az Olt mentén törnek fel, néhol olyan nagy vízhozammal, hogy körülöttük borvizes lápok keletkeznek (Középpatak, Nádas lápja). Lakói híres kőfaragók voltak, ezt igazolja a sok kőkereszt, kőház és kapuláb. Érdekesek a pogány-keresztény kultuszt jelképező napkorongok a temetőben. A régi útmenti kőkeresztek 1651-ből, 1743-ból vannak.
Újtusnád (Tuşnadu-Nou). A vasútállomás közeli, 1973–74-ben épült borvíz palackozó üzem. Római katolikus templomát az 1873–1897 között építették. 1995-ben hozzátoldottak. Nádasfürdő borvizes terület, felújítva, botanikai rezervátumként ismeretes. Közelében 4 hektáros forrásláp húzódik, jégkorszaki maradványnövényekkel. Két glaciális reliktum megmentésére van lehetőség: a szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica) és fogas pajzsika (Dryoopteris cristata). A Középpatak forráslápja, borvízláp, természetvédelmi terület, Újtusnádtól 1 km-re délre, Itt van a tundrai törpe tundranyír (Betula humilis) legdélibb ismert előfordulási helye Európában.
Kászon kistérség
Egyetlen községet ölel fel, Kászonaltízet, melynek népessége 3014 fő, területe 30252 ha, 8% szántó, 41% erdő.
A Kászoni-medence (Depresiunea Plăieşi) 20 km hosszú, 11 km széles eróziós völgymedence, amelyet a Feketeügy folyóba tartó Kászon vize szel át észak-déli irányban. Védett klímája van, gyakori hőmérsékleti inverzióval, bükkös erdőkkel.
Kászonújfalu (Caşinu Nou). Római katolikus temploma 1792-ben épült, kőtornya pedig 1768-ban. A temető az Agyagas dombján, a Damó-Ramócsa tövén van, egy kis kápolnával, amely Nagyboldogasszony tiszteletére épült. A búcsú augusztus 15-én van.
Kászonaltíz (Plăieşii de Jos), a Kászoni-medence központi települése, s egyben Nagykászon (Altíz, Feltíz és Impér) közigazgatási központja. A falu nevében őrzött „tíz” szó a nemzetségi alapon szerveződő településszerkezetre utal. Érdekes a hagyományos népi építkezés, a farsangi búcsúztatás, a népi fafaragás és szövés. A gótikus templom román kori templom helyén s részben alapjaira épült a 15. században. A bástyás kőfallal körülvett templom a hajdaninak 15. századi szögletes szentélyét őrzi. A templom román kori emléke a 69 cm magas keresztelőkút. A jelenlegi, négyzet alakú hármas hajót 1938 és 1942 között építették. A régi szentély és a torony megmaradt.
Kászonfeltíz (Plăieşii de Sus). A fehérkői Szent István forrás borvizét 1893 és 1944 között palackozták. A Szejke nevű vize gyógyhatású. A faluban ma fűrészüzem és egy szővőműhely működik. Itt készül a hagyományos kászoni szőnyeg.
Kászonimpér (Imper). Répáti borvíztelep palackozója 1888-1956 között üzemelt. A Balási-kúria vagy kászonimpéri kúria ma falumúzeum, későbarokk stílusban épült udvarház.
Kászonjakabfalva (Iacobeni). Ásványvízforrásai: Veresszéki-, Pán-, Szent György-forrás. A Balás forrás töltődéje 1894–1956 között üzemelt. Jakabfalvi fürdő (Kászonfürdő) a Borvíz-patak völgyében fekszik. Az egykori Főkút vizét Salutaris néven palackozták (1890-től), majd a „Kászon Gyöngye” (Perla Casinului) néven hozták forgalomba, 1990-ig.
